CESM - Totális Háború
Te mit tennél, ha tudnád, hogy vége a világnak? A Földet bibliai méretű éhínség tartja rettegésben. Milliárdok pusztultak már el s még mindig, naponta sok millióan vesznek oda. Egyetlen remény a Kepler nevű bolygó maradt, mely első ránézésre maga a paradicsom, ám egy másik civilizáció birtokolja s nem kér belőlünk. Ha szereted a baljós hangvételű, poszt-apokaliptikus légkörben játszódó military science-fiction témát, akkor itt a helyed. Sokan regisztráltak már. Légy te a következő! Facebook csoport elérhetőség: https://www.facebook.com/groups/cesmfrpg/?fref=ts


Sok sci-fi szól a fajok békés együttéléséről. De nem ez! Ebben a világban az emberiség és a reptilián faj vívja végtelenbe nyúló brutális harcát a túlélésért! Facebook csoportunk: CESM-Totális Háború
 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Külső védelmi gyűrű

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2
SzerzőÜzenet
PortaDF

avatar

Hozzászólások száma : 20
Join date : 2016. Oct. 01.
Tartózkodási hely : Magyarország - Szeged

TémanyitásTárgy: Re: Külső védelmi gyűrű   Vas. Okt. 16, 2016 6:38 pm

- ODIIIIN! - ordítottam ahogy a torkomon kifért, és már szinte teljesen süket voltam a saját fegyverem dübörgésétől. A külvilág zajai csak tompa zörgésekként jutottak el a tudatomig. Elképedve láttam két sorozat közt, hogy valóságos hullahegyek keletkeztek, teljesen vegyesen. Gyíkok, emberek szétszaggatva, lőve, robbantva mindenhol. A kényelmes kis tornyunk sem úszta meg sokáig, hamarosan azt is kipécézték maguknak a rohadék dögök, és elkezdték elemeire szedni. A géppuska tusával ütöttem, csaptam őket vissza a torony pereméről, mert lőni márt lehetetlen volt ilyen alacsony szögből, és attól is tartottam, hogy kiragadják a fegyvert a kezemből.
- Nesze te szarházi! - tisztán láttam, hogy a gyík két ujja is leszakad, ahogy rásújtottam, az meg visszazuhan a torony tövébe. Ekkor azonban betámadtak a lépcső felőli bejáratnál is. ~ na bárcsak nálam lenne most a harcifejszém... ~ De semmi sem volt nálam közelre, így csak annyit tehettem, hogy a mellkasomhoz szorítom a fegyvert, és próbálom távol tartani magamtól a rohadt dögöt, de az szép lassan elkezdett szétcincálni. Az egyenruhám cafatokban lógott, majd egy hirtelen mozdulattal oldalra kapta a fejét, hogy átharapja a torkom.
- Na azt... - eszméltem fel, hogy mire is készül, és felrántottam a géppuskát az arcomhoz. Az ostoba dög ráharapott az edzett fémre. Ocsmány hangon csikorogtak a fogai, de nem tudott benne kárt tenni. Alulról felfelé lendítettem az öklömet egyenesen az állkapcsa alsó részébe, amitől teljesen összezártak, majd apró darabokra törtek a fogai.
- Egyél szart! - üvöltöttem a vérző pofájába, majd kihúztam fogatlan szájából géppuska csövét, jobb lábamat felhúztam a hasamhoz, majd katapultáltam a gyíkot a torony túloldalára. Mire földetért már rajta is voltam a géppuskával, és mielőtt bármit is tehetett volna, cafatokra lőttem.
- Azt bazmeg... huh... bazmeg... huhhh... - fújtattam, mint egy kanos bika párzás előtt. Majd kihánytam a szívem úgy kalapált, de mielőtt pihenhettem volna, még segítettem Björnnek is megszabadulni a kullancsától. Nekifutottam az őt támadó dögnek, és a vállammal akkorát löktem rajta amekkorát csak tudtam.
Hamarosan megérkezett a nehéztüzérség, és katonás rendet raktak a rohadékok közt, azok meg elpucoltak a picsába. Segélykiáltásokat hallottam a fal túloldaláról.
- Mi ez? Björn te is hallod? - fordultam öcsém felé. - Megyek megnézem mi van! - mondtam, majd ahogy csak tudtam, lehetőleg futólépésben elindultam a hang irányába. Mire odaértem már ott volt egy szőkeség, és kisebb-nagyobb, (inkább kisebb) sikerrel próbálta leküszködni a hullákat az egyik társunkról.
- Hé! - szóltam hozzá. - Ne erőlködjön, így csak kitöri a csuklóját hölgyem! Majd együtt. - azzal ledobtam a géppuskámat a földre, és elkezdtem én is lerángatni a hullákat a bennragadt emberről. Hamarosan sikerült annyira elhordani a halmot, hogy megláttuk az arcát pár láb között.
- Marlowe! Maga meg mit keres itt? Csak nem hazafutást csinált a Red Socksnak? - vigyorogtam az amerikai bajtársunk arcába, majd tovább lökdöstem egy makacs darab gyík hulláját.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mik7e

avatar

Hozzászólások száma : 14
Join date : 2016. Oct. 03.

TémanyitásTárgy: Re: Külső védelmi gyűrű   Vas. Okt. 16, 2016 8:46 pm

Matthew Marlowe kezdett kétségbeesni, még pontosabban fogalmazva: be volt szarva, úgy igazán istenesen. Nem is csoda, hogy ugrándozott - legalábbis szeretett volna, de ugye nem tudott megmozdulni - örömében, mikor egy női hang válaszolt segélykérésére.
– Itt vagyok, itt vagyok, erre jöjjön hölgyem. Kitartok igen, és ígérem, nem megyek innen sehova! Köszönöm, én… cigi? Én elszívok, beszúrok, lenyelek bármilyen bagót, vagy drogot csak jussak ki innen. – Hebegte zavarában.
Ezután kényelmetlen várakozás következett, de legalább rohad büdös is volt. Tökmindegy, a segítség megjött! Hallott még néhány morajlást, majd egy férfi hangját is.  Jóval később fényt látott és kúszni kezdett felé.
Matthew újból megszületett, kéken, gyíkmaradványokkal borítva vágott keresztül a szülőcsatornán. Hát legalábbis ő úgy érezte, hogy azon. Persze fingja se volt róla, hogy az milyen. Na, mindegy.
– Istenem – nyögte megmentői felé. – Ugye ti tényleg nem vagytok olyan gyíkok?!
Igencsak nehezére esett felfogni a valóságot, de lassan lassan csak sikerült neki. Átélte a születése borzalmait és, most egy szőrös vérben úszó arc vigyorgott, rá. Rick volt az, aki még mindig halál vagány lazaságba lökte a poént, miközben karon ragadta Matthewt-t, és a hölgy segítségével kirángatták kényelmetlen, gyíkseggekkel borított, ideiglenes otthonából.
Hirtelen eufória úszott lelkébe, és örömébe megölelte megmentőit. Nem fukarkodott az idővel, hosszan ölelgette mindkét katonát. Először Rick-et ragadta meg, nagyokat nevetve a férfi poénján, ami csak most jutott el a tudatáig.    
– Ó elnézést! – Szakadt le, percekkel később, az ismeretlen hosszú szőke hajú nőről. – Én nem is tudom mi ütött belém. Azt hiszem, megártott az a többtonnányi, pofámba szakadó gyíksegg. Köszönöm Ric, és önnek is hölgyem. Elnézést, a nevét sem tudom. Megmentették az életem. Köszönöm!  
Nagy levegőt vett, majd majdnem megkérdezte, hogy mivel is tartozik, úgy mintha a szélvédőét mosták volna le. Csendben maradt, mert nem akart hülyének tűnni, igaz mégis úgy érezte, hogy ez a vonat már elment. A jó öreg folyton aggódó elméje dolgozni kezdett… Ráadásul megalázva is érezte magát, amiért hullák alól kellet őt kihúzni.
Végül Matthew fáradtan a fenekére huppant. Lehet, hogy egy vesztes, de életében most először szart rá. Hisz túlélte a csatát, legalábbis remélte, hogy így van.
Üvegesen bámulva megmentőre megkérdezte: – Győztünk ugye!? Én, én nem láttam… Nem volt túl jó a kilátás onnan, ahol ültem. – Mosolyogta a rosszul sikerült viccét.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
ColdBlood

avatar

Hozzászólások száma : 19
Join date : 2016. Oct. 03.

TémanyitásTárgy: Re: Külső védelmi gyűrű   Hétf. Okt. 17, 2016 9:39 pm

Nem volt itt szükség  plussz lőszerre a horda hirtelen elöntött mindent, ellepte a tornyot mielőtt még észbe kaphattunk volna már le is tepertek, az egyik egyenesen az arcomba mászott. Jobbomal elkaptam a torkát és az arcom helyett a sisakot dugtam a szájába. Azon rágódhat még kicsit mielőtt engem kóstolna meg. Bal kezemmel a pisztolyomért nyúltam. Hamar meg is találtam és úgy a medencéje környékén megkínáltam 3-4 "maggal". Ekkor lépett közbe Rick. A gyík a földre került és már éppen bátyám után kapott amikor megkaptam a maradék lövedékeket a tárból. Úgy arcba, ahova elfért. Feltápászkodtam...
- Kösz, tesó. - Fújtattam kicsit, elő szedtem a karabélyom, tárat cseréltem majd végig néztem ahogy festői kép tárul elém a nehéz mechek és társaik záró tüzének következtében.
- Én megyek és segítek a többieknek. - majd jóval halkabban folytattam ahogy végig néztem a hulla halmokon. - Már akin lehet... - Amíg Rick a csajszinak segített én a közelebbi sérülteket kezdtem ellátni. Rögtönzött sebkötözés, vagy csak lehetőség szerinti vérzés csökkentés, igazából sérült kevés volt, halott annál több...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Actia

avatar

Hozzászólások száma : 10
Join date : 2016. Oct. 02.
Age : 22
Tartózkodási hely : Croydon, Egyesült Királyság

TémanyitásTárgy: Re: Külső védelmi gyűrű   Kedd Okt. 18, 2016 12:50 am

Kivédte az ütést, s nyomban a fém rúd végével már taszította is visszafelé a háromból az utolsó, talpon maradt szörnyet ami még mozgott és lélegzett előtte. A másik két támadót eltévedt lövedékek terítették le, vagyis inkább csak legyengítették éppen annyira, hogy már csak egy suhintásnyi erőt kellett rájuk pazarolni. A harmadik még lélegzett, és talán a társai halálát akarta azzal megbosszulni, hogy úgy küzdött, mint egy valódi vadállat. Az utolsó leheletig.
A megtermett gyík mordult egyet, s már indította is a következő csappást, ami persze célt tévesztett és borotvaéles karmai csak a levegőt szelték. Min az oldalába került, majd egy jól irányzott ütés a bordákra földre terítette ellenfelét. ~ De nehéz ez a meló.. ~ gondolta magába lihegve.
Éppen ebben a pillanatban robbantak be a nehézgyalogosok. A hatásos belépőnek bizony megadták a módját, nem egy közülük úgy landolt, hogy azonnal be a gyíkseregek közepébe, összetaposva nem egyet közülük. És utána tüzet nyitott.
A fénycsíkokként mindent végigpásztázó lövedékek ezrei pillanatok alatt úgy lekaszáltak mindent, hogy egy perc alatt az ellenséges erők nagy része fölmorzsolódott, töredéke pedig elmenekült az ütközetből. Csupán véres hullahalmok tornyosultak utánuk, amiknek bűze talán még a Földre is elszaglott.

Min is ezen hullahalmok egyikének aljából mászott elő, mint valami vérrel beborított cukorárus. Voxát még időben lecsatolva ki is dobta a taccsot a bűzlő hullahalmokra, amiken már meg is jelentek a lakomázó légyrajok ezrei. Ekkor vette csak észre, hogy időközben eltalálták, méghozzá az oldalát. Talán az első lövést fölfoghatta valami, ám a második lövés már a húsába marva szép kis vérfoltot pöttyintett a testére. A karja megúszta, elvégre a fémen kevésbé láthatóak a szilárdmagvas lövedék nyomai.
Leült az egyik hulla halom tetejére, a hosszú bárját a hullahalomra tűzte ki, mint valami győzelmi lobogót. Valójában az volt az oka, hogy egyrészt jól nézett ki, másrészt pedig nem volt ereje tartani a nehéz gyilokalkalmatosságot. A vérveszteségtől kábultan pillantgatott ide oda, majd a voxából rádiófrekvenciát váltva a közös csatornára üzent:
- Felcsert ide.. találatot kaptam, a seb.. nem tudom. Súlyos.
Hangja elnyűtt volt és rekedt, a torzítással meg mintha valaki a túlvilágról beszélne. Néha levette a szája előtt a fémet, hogy köpjön vagy rókázzon egyet, azon kívül pedig csak várta az orvost és a gépi szeme pedig számolgatta a halottakat. A végösszegre utólag már nem emlékezett, de három számjegynél biztos több volt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Scarecrow

avatar

Hozzászólások száma : 16
Join date : 2016. Oct. 02.

TémanyitásTárgy: Re: Külső védelmi gyűrű   Kedd Okt. 18, 2016 4:51 pm

Jared és a többi közelében álló katona tette, ami tőle telt: Ontották a golyókat és felváltva fedezték egymást miközben a másik tárazott. Veteránok és újoncok egymásra találva a vihar szemében ragadva harcoltak életre, halálra. Jared tudatában már rég nem volt ott az a gondolat, hogy ő felderítő és nem tengerészgyalogos. Most ő is csak egy volt a csapatban. Ám van az a pont ahol az egyszerű gépfegyveres gyalogos nem más, mint a XXI. század egyik hüllőjének eledele. Amikor a reptiliánok felérték a falat, teljes erejükkel zúdultak a katonákra. Jaredet marcangolták ahol érték. Le is döntötték a lábáról, de olyan kárt már nem tudtak benne okozni, ami miatt velőtrázó sikolyt adna ki. Azt már elvették tőle régebben.
Jared a földön fekve egy irányba megakadt tekintettel meredten feküdt miközben a gyíkok a gépesített karját és lábát próbálják marcangolni.
Kardán tekintetében végtelen fájdalom volt látható, amit Jared is érzett egykor. Ekkor olyan harag szabadult el Maserben ami mindig is benne volt, csak elnyomta magában. De itt mindennek a végén már nem számított. Szabad kezében ott volt gépkarabélya, melyet közelebb húzott magához. erejének erejével megrázta magát, amivel talán még a végtagjait marcangoló reptiliánt is meglepte. Az támadt is volna rögvest ám Jared minden erejével nekiveselkedett és levetette magát a falról a gyíkot megragadva a belső oldalra zuhant. A négy méteres esést a reptilián tompított Jarednek akiben még maradt annyi lélekjelenlét, hogy az esést követően torkán ragadja a repiliánt sérült kezével és jobbjával a teljes tárat beleürítse annak fejébe. A lény vére teljesen beterítette. A karjai a puskája és a sisakja is úszott a reptilián vérben, mire a fegyver már csak üresen kattant. Persze ezt a lőszert nem arra tervezték, hogy ilyen közel lőjenek vele így a karja is a bal keze is jócskán megsérült a robbanó lövedékektől. új tárat már nem cserélhetett a fegyverben. Jared átfordult a hátára és felfelé tekintett a falra. két reptilián már tekintett is lefele egyenesen felé. Már csak egyet tehetett. Fogást váltott a gépkarabélyon és a korábban betöltött gránátvető t is kilőtte a puskájából, ami telibe kapta a lényeket mielőtt azok nekiveselkedhettek volna.
A következő másodpercekben azonban felpörögtek a géppuskák és elkezdtek dolgozni a mechek.
A reptiliánok pedig nem tehettek mást: hullottak egyesével, párosával, tucatjával a golyók viharában.
Nem számolta, meddig de jó darabig csak feküdt az alatta lévő fej nélküli Reptilián testén. Talán néhány másodperc talán percek teltek bele, de a vihar utáni csend már beállt egy ideje mikor lassan elkezdett feltápászkodni.
Körbetekintett volna ám a sisakján még mindig ott volta dög vére, igaz már csak egy vékony réteg volt. Néhány méterrel odébb lépett a fal mellé állva ledobta üres fegyverét, majd ő maga is leült és levette sisakját a fejéről és fegyvere mellé hajította. Szép kis látvány… ötlött fel a fejében a gondolat, nem kis elkeseredéssel, ahogy végigtekintett a hullahalmokon. Nem kellett látnia mi van még a fal tetején elég ideje szolgál a Kepleren, hogy el tudja képzelni. ezt követően jobbjával előkeresett egy szivart zsebéből és egy öngyújtót is, majd megpróbált rágyújtani, mely elsőre és másodjára se sikerült. Harmadjára azonban felgyulladt a kékes piros láng az öngyújtón és meggyújthatta végre a szivar végét. Mélyet szippantott, majd kifújta. Ez volt az egyetlen, ami el tudta nyomni a mindent beterítő tömény vér és a hullák szagát.
Most úgy néhány hétnyi szabad idejük lesz, hogy a reptilián területeken mozoghassanak és visszavághassanak nekik és ez lesz az idejük arra, hogy tovább késleltessék a következő ostromot.
Tudta ezt Maser és próbált nem erre gondolni, de tudatosan is felötlött benne a tapasztalat, mert nem ez volt az első ostrom, és nem is az utolsó, de ez volt az első ahol ő maga is az élvonalban volt.
Ahogy égett a szivarja úgy felmérte saját állapotát is. Bal kézfeje teljesen szétroncsolódott a lövések nyomán és bal lábát is alaposan megtépték a reptiliánok fogai. Furcsa volt úgy letekinteni, hogy tulajdon testrészének tarthatta ám még sem érzett fájdalmat. Nem is igen vágyott rá igazság szerint. Egyszer már átélte és nem igen vágyik rá az óta sem.
Egy újabbat szippantott a szivarból majd fejét a falnak vetette és kiengedte a füstöt. Nyugodtan szivarozott tovább ott a fal tövében. fejében a tudattal: A csatát „megnyerték” de a háborút még nem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
RisingSun
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 120
Join date : 2016. Sep. 23.

TémanyitásTárgy: Re: Külső védelmi gyűrű   Csüt. Okt. 20, 2016 2:29 am

A csatát végül a CESM nyerte, megvédve ezzel a létfontosságú védelmi vonalat, ám a borzalmas veszteségektől, inkább vereség szaga volt az egész ütközetnek. Sok hiba merült fel, amit minden jelenlévő tiszt szerint sürgősen orvosolni kellett, ha kezdeni akartak valamit itt a bolygón. Akik túlélték a csatát, azokat szépen visszarendelték a PSZH-kba, melyek fordultak egyet s gyíkvértől mocskosan indultak vissza a támaszpontra!

VÉGSŐ ÉRTÉKELÉS

Sam Flockhart: A karakteren érződött, hogy keménysége ellenére, tisztában van a korlátaival. Minden döntésében felfedezhető az ésszerűség, így ha akarnék se találnék jelentős hibát az akcióiban. Mivel teljesen hű maradt a jelleméhez, ezért a kalandon nyújtott teljesítményét 17 000 kredittel jutalmazom.

Rick Thorborg: Minden mondatából és cselekedetéből árad a viking őserő. Nem beszari annyi szent. Keményen odatette magát a csatában, saját korlátait is átlépve. Döntései nem pusztán saját túlélése, hanem a csata kimenetele szempontjából is fontos volt. A jellemét maximálisan hozta, így a kalandon nyújtott teljesítményét 20 000 kredittel jutalmazom.

Björn Thorborg: Na itt a másik elvetemült viking harcos. Semmi kecmec, csak a kőkemény harci szellem. Ugyanazt tudom mondani, mint az előbb. Döntései a saját túlélésére és a csata kimenetelére is hatással voltak. A jellemét ő is remekül hozta, így a kalandon nyújtott teljesítményét 20 000 kredittel jutalmazom.

Matthew Marlowe: Nagyon tetszett, hogy nagy elszántsága ellenére is benne volt a velőt rázó félelem, amitől csak még emberibbé vált a karakter. A csata kimeneteléhez nem adott hozzá sokat, de harcolt, ahogyan tőle tellett és hajlandó volt segítséget is kérni. Ez utóbbi mindenképpen pozitívum. A jellemét maximálisan hozta, ezért a kalandon nyújtott teljesítményét 17 000 kredittel jutalmazom.

Luke Darrow: Akárcsak Marlowe, ő is tisztában volt saját korlátaival s aszerint harcolt, méghozzá keményen. Döntései mind ésszerűek voltak és a jellemét is remekül hozta, bár a csata végén elég inaktívvá vált, ezért a kalandon nyújtott teljesítményét 15 000 kredittel jutalmazom.

Jared Maser: Elég ellentmondásos a karakter, de a motivációi tökéletesen érthetőek, az átélt dolgok fényében. A gránátos akciója bár erkölcsileg visszás volt, a csata szempontjából lényeges következményekkel járt, akárcsak az alfahím korai elpusztítása is. A jellemét remekül hozta, így a kalandon nyújtott teljesítményét 20 000 kredittel jutalmazom.

Min Huilang: Kimondottan tetszett a karakterben, hogy igazi drámaként éli meg azt, amit mások előnynek hihetnek, miszerint részben gép. Viszont a lövegek feletti irányítás átvétele, a barrikád és az ütközet során hozott többi döntése, mind jelentősen befolyásolták a csata bizonyos részleteit. Mivel a jellemét is remekül hozta, így a kalandon nyújtott teljesítményét 20 000 kredittel jutalmazom.  
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://cesm.hungarianforum.com
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Külső védelmi gyűrű   

Vissza az elejére Go down
 
Külső védelmi gyűrű
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
 Similar topics
-
» Önvédelmi edzőterem

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
CESM - Totális Háború :: JÁTÉKTÉR :: KEPLER :: A VADON-
Ugrás: